mert mi lesz ha kiderül, hogy

a valóságban nincs

is jézuska, és tojástojás után a nyuszit is az állatorvos varrja

össze?

semmi.

mikor felvillannak

a fények és már a pollen részecskék is diszkóritmusban haladnak erre,

haladnak arra, a benned

élő paraszt pedig

menten lepetéz, na

akkor.

szakálla volt közvetlen

befecskendezéses

dízelmotor, ami

egyben azt is jelentette, hogy

úszni felesleges és a talicskára

görnyedésbe belesajdul

minden

porcikája, de az azért jó, hogy nem

zsiráf.

a kutyádat, a

kutyádat hol hagytad, azt

hittem az a tartozék, az persze

 

 

igaz, hogy már elmúlt ami volt, de

innen nézem szerencse, ha onnan

nézem meg lehet, hogy

nem ez a lényeg, hanem

 

hogy nem vagyunk

barátok, nem vagyunk esztergapad

se és nem vagyunk

sajnos punkegyüttes.

ez igaz történet, mert

hétvégén ittam szentelt

sört, de nem igazit,

 

 

mármint nem volt sör,

szóval hazúgság az egész,

mint mikor a krokodilok holdra

szálltak, az nem igaz.

egyél szőlőt, nem

eszek, de

miért nem? ez jó,

az igaz, meg még az

is, hogy ha fáradt vagy

aludj, de azért

ne ész nélkül,

mégse aludhatsz villamosmegállóban, ha

rendes ember vagy,

ha nem vagy, akkor még végig kell gondolnom.

pettyes répanadrág meg

minivanilis

ing meg

az a veszkócsizma, hát

tudod szerintem

már mindegy mit csinálsz, de

arra mindig figyelj, hogy

 

nehogy bokán találjalak rúgni, bár

így hogy?

ha mikroszkópnak álcázlak, de

titokban tartom

mindaddig, míg

akarom, és mindennek tetejébe

gyorspostával miskolcra

küldelek, bizony

mondom meglepődsz rendesen.

a bizonytalan környezetben

bizonytalanul mozognak a fák, de

még ennél rosszabb, ha barátságtalan

környezetben barátságtalanul

mozognak, és gyanútlan kalapod

kilapítják,

elegáns harisnyádba lukat fúrnak, hogyaztán

gyermekeidet pedig káromkodásra tanítják.

időgéppel visszamegyek megnézem, hogy

milyen volt szent

királyunk szent napjának

délutánja, mikor még

az őslények se léteztek, sőt

még a tengerek se léteztek, de

még csak operaház fantomja se volt.

 

el is mondom mit látok, egy

pöttyöt látok, nézem, hogy

néz-e, vagy, hogy van-e

más, de azt hiszem, hogy

elbasztam, vagy nem én,

de valaki, vagy én.

maradj csöndbe, illetlen vagy, azt se tudod hány

nap van

még holnapig. ezt mondta, aztán

áttáncolt a szomszédba, de ott se

csinált semmit se.

 

ezt helytelenül csinálod, mindenki tudja, a vak is

látja,

ehhez tehetség kell. ezt is mondta,

de már nem táncolt, mert a mértéktelen alkoholfogyasztás közben

megfájdult végül a lába, és mintha kissé el is fáradt volna.