nem látod nem látod ésötödször sem látod, csakgondoltam szólok, de aztis gondoltam mindegy már, ezértnem is szóltam.

és mondta neki, hogy ne gondoljaazt, de mintha a vasalóleesett volna a magasból nemtudta már senki, hogy a rozsomákmiért harapta át az árnyékát. 

mint a fekete szurok, egyvödör kihasználatlan jóféleháztartási keksz közepén, rohangáltam,hogy értesítsem az illetékes hatóságotcsakhogy valami közbejött.

nem biztos, hogy mindenegyesalkalommal, mikor a holdmegkerüli aföldet, gyűjtögető életmódok lepik el a területet,a termőtalajnak pedig nyílván káros ez 

a bálna eljövetele nagy esemény csaksokan lemaradnak róla sajnálatos módoneltévesztik a helyet azidőt úgyáltalába véve nem valami jó a szervezés.

tavasszal meg ősszel megáltalában nyáron is meg télen iscsak pislogunk kollektívan forgatjuka fejünket amerretudjuk, mert ez azért egyértelmű mindenki számára.

rántotta szerű volt nemláttam pontosan azt hiszemjobbról balra szaladt vagy hogypont hogy nem de talánez a legkevesebb.

túl gyors ez a zene, túllassú a zongora, megaztán nemtudok különbséget tenni a ronda fejed mega gumikalapács között, ezse segít rajtad, ha jól sejtem. jól sejtem.

az utolsó darabot a magasságos mindenhatóeltette a zsebébe, annak isa mélyéreannak is amélyére annakis amélyéreannakis a mélyére így aztán soha többé nem lelte.

ó hogy bárcsak hogyegyszer az életben alkalmamadódna, hogy a lábaim helyéreelektromágneses kisvasutat szerelvemászkálhatnék fel s aláés persze átgázolhatnék rajtad meg rajtad is.

zengenek a síkságok dicsőségeta kalapom tetejére meg lekváros buktát tűzötta szomszéd, ezzel számomra minden megvilágosodott.MINDEN