és rögvest másik ajtóhozvetődik mert konferenciára hivatalospersze aludni majd' mindig remek dea helyszín adott a füle biztoselzsibbad.

ezt nem tudom miez de jól néz ki csakmost ez elég vagynem elég és akkor mégmindig maradt több lehetőség a jövőre nézve. innen nézve onnanmindenhonnan máshogyangondolom ez már elég.

hát egyre finomabbillat van ezt ugyete is belátod könnyenmég a gigantikusmandarin sem segít. én is sajnálom hamár pedig mandarininkább maradjunk narancsnálde ezen nem veszünk össze

csináld megint azt a hangot. megdícsérlek,ahogy mindig, amikor csinálodazt a hangot.kitüntetést nem adok nyílván. hátmi vagyok én.

és mondta neki, hogy ne gondoljaazt, de mintha a vasalóleesett volna a magasból nemtudta már senki, hogy a rozsomákmiért harapta át az árnyékát. 

mint a fekete szurok, egyvödör kihasználatlan jóféleháztartási keksz közepén, rohangáltam,hogy értesítsem az illetékes hatóságotcsakhogy valami közbejött.

nem biztos, hogy mindenegyesalkalommal, mikor a holdmegkerüli aföldet, gyűjtögető életmódok lepik el a területet,a termőtalajnak pedig nyílván káros ez 

a bálna eljövetele nagy esemény csaksokan lemaradnak róla sajnálatos módoneltévesztik a helyet azidőt úgyáltalába véve nem valami jó a szervezés.

túl gyors ez a zene, túllassú a zongora, megaztán nemtudok különbséget tenni a ronda fejed mega gumikalapács között, ezse segít rajtad, ha jól sejtem. jól sejtem.

az utolsó darabot a magasságos mindenhatóeltette a zsebébe, annak isa mélyéreannak is amélyére annakis amélyéreannakis a mélyére így aztán soha többé nem lelte.

zengenek a síkságok dicsőségeta kalapom tetejére meg lekváros buktát tűzötta szomszéd, ezzel számomra minden megvilágosodott.MINDEN